A polgári búcsúztatás keretében a halottainkat többféle módon helyezhetjük végső nyugalomra.

Hagyományos módon a koporsós temetéssel, melyre a köztemetőkben van lehetőség.

A hamvasztást követően azonban már többféle helyszínből is választhatunk, alkalmazkodván akár a család, akár az elhunyt elképzeléseinek megvalósításához. Míg az urnatemető szintén hagyományos helyszín, ma már egyre kedveltebbek a hajós temetések, a légi temetés, illetve a hamvak természetben történő szétszórása akár egy folyóparton, egy hegytetőn vagy otthon, a saját kertben.

A magam részéről mindegyikben partner vagyok, igény esetén kellékekkel segítem.


A szertartás általában a ravatalozóban kezdődik, majd az elhunyt koporsóját a sírhoz kísérjük. A búcsúztatás záró szavai ott hangzanak el.
Én mindkét helyszínen és az úton is biztosítom a hangosítást, igény esetén a zenei aláfestést.


A hamvakat tartalmazó urnát jellemzően a ravatalozóban vagy magában az urnatemetőben állítják ki, ahol a búcsúztató szertartás zajlik. A végső helyére ezután kerül.


Ez a búcsúztatás általában egy erre dedikált hajón történik. A hamvakat ilyen esetben a szertartás végén vagy a vízbe szórják, vagy egy lebomló sóurnában a vízbe engedik.


Meghittebb, jellemzően kisebb létszámú, természetközeli esemény. A búcsúztató szertartást a vízparton tartjuk, melynek végén a hamvakat a tóba, folyóba szórjuk.


Intim, családi szertartás az otthoni környezetben. A hamvak akár a saját kertben is elszórhatók, végső nyugalomra helyezhetők. Az esmény mindentől függetlenül, bármilyen időpontban megtartható.